Huszonöt éve, 1991. október 15-én kezdődött az Internet magyarországi története, vagy legalábbis annak látható része az első domain bejegyzésével. Ez a domain a sztaki.hu volt, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) jegyzetette be. Innen aztán nem volt megállás: az első száz domain bejegyzéséhez csaknem három év kellett, de a tempó folyamatosan gyorsult és mára a DomainTools statisztikája szerint több, mint 670 ezer .hu végződésű domaint tartanak nyilván.

Ez a szám soknak tűnik, de .com végződésű domainből 128 milliónál is több van bejegyzeve. A magyar intézmények és a (főként kisebb) cégek jelentős részének még ma sincs saját domainje, webcíme. A magyar internet is gyarapszik, napi többszáz címet jegyez be az Internet Szolgáltatók Tanácsa, amely a regisztrálással foglalkozó cégek ezirányú tevékenységét koordinálja, felügyeli.

A domain név egyszerű karaktersorozatból mára olykor komoly értékkel bíró tulajdonná nőtte ki magát. A nevet ugyanakkor senki sem birtokolja, hanem használatba kapja és rendelkezhet vele. Emiatt értéke is lehet, bizonyos esetekben akár milliós és dollárban. A domain brókereknek is nevezett kereskedők akár ezerszám foglaják le a jónak tűnő címeket abban reménykedve, hogy előbb vagy utóbb komoly haszonnal értékesíthetnek belőlük annyit, ami az egész üzletet nyereségessé teszi.

Mivel az internet bölcsője az Amerikai Egyesült Államok volt, a címek is angol, illetve amerikai kötődésűek voltak. Az első végződések: .com (kereskedelmi), .org (szervezetek), .net (hálózati szolgáltatások), .int (nemzetközi szervezetek), .edu (oktatás), .gov (kormányzati) és a .mil (katonai) voltak. Az USA-n kívül csak az első három használható. Az egyes országo saját ún. top level domaint is kaptak. Ez egy kétjegyű kód, Magyarország esetében a hu.

Azt tudtad, hogy az Internet (illetve egy korai elődje) maga egy mellékterméke az ún. hidegháború időszakának? A fejlesztéseket a DARPA az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege indította. Az eredeti cél egy olyan, a katonai, politikai központokat összekötő kommunikációs hálózat megalkotása volt, amely "kibírja" ha egy háborús helyzetben egy, vagy több központ megsemmisül. A megmaradt központoknak ilyenkor is kellett tudniuk üzeneteket váltaniuk egymással. Az eredmény az internet elődjét jelentő hálózat volt, amit a hidegháború csillapultával egyre inkább használatba vettek a kutatók, majd az egyetemek. Egyre több civil végpont épült ki, majd a hálózat "átkelt" az Atlanti-óceánon és amerikaiból lassan világhálózattá vált. Az Internet jelentése is a hálózatok közötti hálózat. A kezdeti, mai szemmel igencsak primitív kommunikációs formák is fejlődtek. A múlt század kilencvenes éveinek elején Tim Berners-Lee az európai CERN munkatársaként megalkotta a http (hypertext transfer protocol) protokollt és a HTML (hypertext markup language) nyelv alapjait. Tőle származik a World Wide Web (világháló) kifejezés is. A www jelölés a címekben erre a szolgáltatásra utal (az első oldal címében még nem szerepelt a www tag, amely egyébként nem is kötelező). Az első weboldalt 1991. augusztus 6-án tette közzé Tim Berners-Lee az interneten a http://info.cern.ch/ címen. Az oldal még ma is működik és elérhető rajta az eredeti első weboldal is.

Az általános és országspecifikus domainek mellett megjelentek a szponzorált legfelső szintű domainek is. Ezek létrehozását valamilyen vállalat, szervezet vagy érdekszövetség kezdeményezi (sok pénzt is fizetve érte) és egyben felelőssé is válik a felügyeletért. Az eredeti, kizárólag lain betűs írás mellett egy sor másik is használható, mint például a cirill, az arab, a kínai, japán, indiai és mások. A teljes lista megtekinthető ITT.

Az első weboldal az interneten. Kicsit más, mint amit ma ismerünk, de a hivatkozások, linkek megtalálhatók rajta.

Forrás: CERN

Boldog 25. születésnapot magyar internet!