Valószínűleg igen, még ha nem is tudsz róla. Mivel olvasod ezt a cikket, minden bizonnyal használod a Facebookot, akkor pedig megvan a buborék (vagy legalábbis egy része, illetve az egyik). Talán hallottál már az információs buborékról, vagy szűrő buborékról, esetlleg az algoritmikus szegregáció kifejezésről? Mind ugyanazt a dolgot írják le: a különböző internetes szolgáltatók a megjelenített tartalmakat, például keresési eredményeket, híreket, reklámokat a nekünk hasznosnak, tetszőnek gondolt módon szűrik meg, testreszabják. De hát baj ez?

Talán igen, talán nem (inkább igen!). Ha nem tudsz róla hogy van ilyen és emiatt nem számolsz vele, akkor mindenképpen. A buborék, vagy inkább buborékok megakadályozzák, hogy minden információt láss. Eli Pariser - a téma egyik szakértője - a TED-en tartott előadást ezzel kapcsolatban. Mielőtt tovább olvasnál (vagy csak utána), szánj rá kilenc percet, megéri! A magyar feliratozás kiválasztható.

Miből és hogyan épül a buborék?

A Google minden bizonnyal hihetetlenül sokat tud rólad a kereséseiden és az eredményre való kattintásokon keresztül. Ezt a tudást pedig többféleképpen is használja. A kereséseknél a Google vezérelve a relevancia, vagyis hogy a feltett kérdésre a kérdező számára leghasznosabb eredmények jelenjenek meg a találati listában. Ehhez pedig jó szolgálatot tehet a kérdező tartózkodási helye, a múltbeli keresései, hogy a találati listán mire kattintott, a meglátogatott oldalak, a használt böngésző, számítógép, levelezés (Gmail) és még egy sereg jellemző. Ha például éttermet keresel, akkor az a találat számít jónak, ami közel van és ráadásul nyitva. A Google Térkép adatait részben az egyes üzletek, cégek tulajdonosai (akik felteszik az adott céget a térképre és megadják a kapcsolódó adatokat), valamint önkéntes felhasználók tömege (az ún. Helyi idegenvezetők) segítenek a Google-nek folyamatosan pontosítani. Ezeket az adatokat a Google szintén használja. Az már régóta tudott, hogy a Google nem ugyanazokat a találatokat jeleníti meg a különböző felhasználóknak ugyanarra a feltett kérdésre. Az információk szűrése, testreszabása építi az információs buborékot. A Google viszonylag szűkszavú az általa alkalmazott keresőalgoritmusok működésének részleteivel kapcsolatban. Ez persze érthető is, mivel így nehezebb kívülről manipulálni az eredményeket. De a Google maga is "manipulál", amikor a találatokat testreszabja.

A Facebook szintén komoly adatbázissal rendelkezik arról, hogy kit és mit kedvelsz, mit olvasol, mit osztasz meg, kik a barátaid. Ez komoly lehetőségeket jelent a hirdetések terén, amit egyre jobban ki is használ. Fontos, hogy a lehető leghosszabb ideig maradj az oldalon, ehhez pedig megfelelő tartalom kell. Fent kell tartania a komfortérzetedet, tehát igyekszik nem mutatni olyasmit, ami nem érdekel, vagy amit nem kedvelsz. Az ismerőseid közül azoknak a posztjait, megosztásait sorolja előre, akikre reagálni szoktál. Figyeld meg, hogy egyes emberek el-eltűnnek a hírfolyamból. A szokásaid, a preferenciáid, a csoportjaid, valamint azoké akikkel aktív ismeretséged van a Facebookon mind befolyásolják, hogy mit látsz a hírfolyamban, vagy a reklámok között. A zavaró elemeket, véleményeket a rendszer igyekszik kiszűrni. Ez pedig "buborékba zár", ahol leginkább azt látod, ami kedvedre van. A Facebook sokszor pontosabban ismeri, mint Te magad a politikai, kulturális és vallási preferenciáidat annak ellenére, hogy az ilyesfajta információkat Európában (Kelet-Európában főleg!) ritkábban töltik fel a felhasználók, mint az Atlanti-óceán túlsó partján. 

Sok más olyan (közösségi) szolgáltatás van, amelyik maga hatókörében ugyancsak azon dolgozik, hogy a lehető legjobb élményt adja neked és ezért lehetőleg megkímél a számodra nem releváns, vagy nem kellemes tartalmaktól. Az így megszűrt információkból válogatsz tehát, tovább szűkítve azt a kört, amit az algoritmusok a jövőben a számodra megfelelőnek gondolnak majd.

Böngészés, eszközhasználat

• Takaríts rendszeresen! Töröld a sütiket, hogy a weboldalak, hirdetésszolgáltatók kevesebb információhoz jussanak arról, amit az interneten csinálsz!
• Használj hirdetésblokkolót! Persze csak akkor, ha zavarnak a hirdetések... Ha éppen keresel egy árut, vagy szolgáltatást, még hasznosak is lehetnek.
• Töröld a böngészési előzményeket! Ezt nem csak a böngészőben, de Google fiókodban is célszerű megtenni.
• Ügyelj a Google és Microsoft fiók adatvédelmi beállításaira! Csak annyi személyes adatot adj át, amennyi feltétlenül szükséges! A Google fiók beállítási lehetőségeiről olvashatsz a 11 és fél... Maradhat? című cikkben. A cikk témája a gyerekek közösségi oldalakon való regisztrációja, de a Google-lal foglalkozó részben található leírás ide is jól passzol.
• A helyzetmegadás ne legyen automatikus! Csak akkor engedélyezd a helyzetmegadást a különféle alkalmazásokban, ha szükséged van rá!
• A Facebook és más közösségi oldal fusson külön böngészőben, privát módban! Nem elég egy új fül a Chrome-ban, az Explorerben, vagy a Firefoxban. Az oldal így csak azt "látja" amit magáról az oldalról nyitsz meg.

Használj több hírforrást! Ne ragadj le egy-két kedvenc híroldalnál, olvass olyasmit is, amit elsőre nem okvetlenül választanál! Ez nem jelenti azt, hogy kamu- vagy propagandaoldalakról tájékozódj, inkább politikai, világnézeti többszínűséget. Ne ragadj be egy nézőpontba! Nem azonosulni kell, tájékozódj!

Légy olykor OFFLINE! Nincs meg minden a neten (és ez nem is baj!). Olvass papírról is! Nem csak szépirodalmat, de híreket, hetilapokat és folyóiratokat (abból, ami van) is.

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.