Ez a cikk az álhíreket (is) terjesztő oldalak felismeréséhez kíván segítséget nyújtani. Mutatok néhány olyan gyakorlati ismeretet, ami segítséget ad annak eldöntéséhez, hogy az oldal és az olvasott cikk megbízható-e?
Az álhírekkel és kamuoldalakkal foglalkozik egy másik cikkem, amit elolvashatsz itt: Álhírek és kamuoldalak.
| A cikk elkészítéséhez több mint negyven, saját gyűjtésből származó oldalt vizsgáltam. A cikkben szereplő megállapítások a cikk megírásakor fennálló állapotot tükrözik. Az Álhírek és kamuoldalak című cikk végén található oldalak felkeresése (ha egyáltalán) kizárólag biztonságos, privát módú böngészővel javasolt! Ne légy bejelentkezve ugyanabban a böngészőben a Facebookra, vagy más közösségi oldalra sem! Ne ossz meg semmit ezekről az oldalakról! |
Természetesen nem csak ez az öt jel van, de ezek elég tipikusak. Ahhoz, hogy a címbeli állítás igaz legyen, nem is kell mind az öt feltételnek teljesülnie. Nézzük tehát:
1. A cikknek nincs szerzője és/vagy dátuma
Az álhírnek tekinthető cikkek legtöbbször a szerző és/vagy a közzététel dátuma nélkül jelennek meg. A szerző hiánya egyfajta őszinteséget is jelent, mivel ezek általában nem saját tartalmak. Sokszor egy külföldi oldal "hírét" veszik át, de van, hogy "hazai termés". A dátum pedig csak zavart okozna egy cikknél, ami úgy kezdődik, hogy "Segítség! Osszátok! Tegnap olyan dolog történt velünk, amit soha nem mertünk elképzelni!", a cikkben pedig nincs azonosítható dátum. A sztori így aztán évek múlva is újra előkerül(het)...
2. Nincs forrásmegjelölés, de ha van, az egy hasonló oldalra mutat
A (tényleges) források feltüntetése nem erős oldaluk a kamuoldalaknak. Ez nem csoda, mivel a forrás az álhíreket tartalmazó cikkek esetében sokszor ugyanúgy "szerzi" az anyagot (képet, videót, szöveget). Nemritkán olyan képeket, videókat használnak fel a téma illusztrálására, amely máskor, máshol, másról készültek, de ezt a közzétevők nem tüntetik fel. Az ilyen illusztrációk félrevezetőek!
Egy másik gyakori megoldás egy kezdőbetűvel jelzett vezetéknév és egy keresztnév mint forrás, vagy az "egy olvasónk küldte az alábbi történetet" fordulat használata.
3. Nincs semmilyen elérhetőség, Kapcsolat menüpont sem
Hogy ez miért baj? Nincs lehetőséged jelezni az oldal tulajdonosainak, ha a megjelentetett tartalom rád nézve sértő, vagy valótlan állításokat tartalmaz. Az oldal üzemeltetőjének elérhetősége különösen fontos, ha az oldalra regisztrálni is lehet.
Ha nincs Kapcsolat menüpont, vagy akár csak egy e-mail cím, akkor az adataidat egy nem elérhető ismeretlen kezeli, nincs kinél jelezni az esetleges adatkezelési kéréseket, problémákat.
4. Hiányzik az impresszum, a felhasználási feltételek, vagy az adatkezelési/adatvédelmi tájékoztató
A legtöbb kamu- és álhíroldalon ezek többsége, vagy mindegyike hiányzik. Olykor a menüpontok léteznek, emiatt a felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy minden rendben. Rákattintva azonban látszik, hogy nincs semmilyen tartalom a menüpont mögötti oldalon. Ezek mind kötelező elemek egy megbízható oldalon. Ahol mégis van ilyen tartalom ott előfordul, hogy a szöveg angol nyelvű, miközben az oldalon magyar nyelvűek a cikkek. Egy másik megoldás, hogy a szerzői jogi kérdéseket teljes egészében a cikkeket feltöltő felhasználókra tolja át (a feltöltők felelnek a szerzői jogi kérdésekért), illetve jelzi, hogy az olvasónak kell eldöntenie, mit hisz el az oldal tartalmából.
Az impresszum, vagy azzal egyenértékű információ az oldal tulajdonosát, üzemeltetőjét mutatja meg. A nem .hu végződésű címek esetében a címet regisztráló személy vagy cég az esetek nagy részében nem megismerhető az erre a célra szolgáló internetes eszközök segítségével, rejtve marad.
Ha az adatkezelési/adatvédelmi tájékoztató hiányzik az oldalról, nem tudhatod hogy az általad megadott adatokat az oldal üzemeltetője hogyan kezeli, mit tesz azokkal? Megosztja-e másokkal a kapott e-mail címeket, értékesíti-e marketing célokra az összegyűjtött adatokat?
5. Az oldalon sok - nem ritkán gusztustalan és izgő-mozgó - reklám található
Ez a kamu- és álhíreket terjesztő oldalak jelentős részénél így van. Az oldal felületének kisebb-nagyobb részét reklámok borítják. Ahol így van, ott az elsődleges cél a lehető legtöbb reklám megjelentetése (és az ebből származó bevétel megszerzése). Ha az oldal nincs teleszórva reklámokkal, akkor a cél inkább feltűnés, esetleg összeesküvés elméletek propagálása, vagy szimpla dezinformálás.
A megjelenő reklámok az esetek nagy részében valamilyen egészségügyi problémára kínálnak megoldást. Sajnos mindegyik kamu!
Forrás: anepszava.com
+1 A címvégződés nem .hu
Ez igazából nem jel, különösen nem önmagában. A kamuoldalak jelentős részben nem magyarországi domainen futnak. Ennek az oka valószínűleg a magyar szabályozás alóli kibújás lehetősége, illetve a domain használó elrejtése. Az oldalak kevesebb, mint 10%-a működik magyar bejegyzésű domain-en, és hasonló arányban valamelyik blogszolgáltató magyar, vagy más országbeli domain-jén.
| Általában nincs olyan, hogy egy oldalon semmi más nem található, csak álhírek, kamucikkek. A valódi tartalmakat ezek az oldalak egyfajta igazolásként, hitelesítésként használják. A klikkvadász és/vagy megindító címek nem csak a kamucikkek jellemzői, de ott mindig megtalálhatók. A nem megbízható oldalak esetében a címek legfontosabb funkciója a megbotránkoztatás, vagy a szánalom felkeltése és ezen keresztül a kattintásra ösztönzés. |
Ebben a cikkben is olvashatsz a témáról, ha kedvet kaptál: Álhírek és kamuoldalak
 |
Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon. |
Nincs jogosultságod hozzászólás beküldésére. Kérlek jelentkezz be!