A múlt század hetvenes éveinek közepén, amikor Magyarországon is teret nyertek - ha viszonylag lassan is - az elektronikus nyilvántartások, felmerült az igény egy olyan azonosító használatára, amely az állampolgárt a különböző adatbázisokban azonosítja, megkönnyítve a róla megtalálható adatok összegyűjtését. Ez az azonosító a SZEMÉLYI SZÁM.
Amikor megszületett...
A bevezetését egy 1974-es rendelet írta elő, de ténylegesen csak 1978-tól került sor a használatára. Az eredeti elképzelések szerinti funkcióját csak 1991-ig töltötte be. Az Alkotmánybíróság a 15/1991. (IV. 13.) számú határozatában ugyanis megtiltotta univerzális azonosítóként való használatát. Az 1996. évi XX. törvény szabályozta a személyi szám helyébe lépő személyazonosító jelre és egyéb azonosító kódokra vonatkozó előírásokat. Ezt követően a személyi számot azonosítót már csak a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban használják, az adózásban az adóazonosító jel, az egészségügyi, szociális és társadalombiztosítási, valamint magánnyugdíj ügyekben pedig a TAJ szám (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) használatos.
Mit jelentenek a számok?
A tizenegy jegyű személyi szám első számjegye a nemre a születési dátum első két számjegyére és a származásra vonatkozóan tárol adatokat. A másodiktól a hetedik számjegyig a születési dátum évének utolsó két számjegye, a hónap és nap található. A nyolcadik-tizedik számjegy egy napon belüli sorszámot tartalmaz, a tizenegyedik számjegy pedig egy ellenőrző szám. A pontos leírás megtalálható a személyi számmal foglalkozó Wikipédia oldalon. A használat során 1997-ben módosult az első számjegy értelmezése (addig az 1 férfi, a 2 nő, a 3 és 4 ugyanez az 1900 előtti születésűekre, 5-től 8-ig pedig ennek analógiájára a nem Magyarországon születettekre vonatkozott, ekkortól azonban a 3 és 4 jelölte a 2000 után születendő fiúkat és lányokat is) és az ellenőrző számjegy képzésének módja is.
A személyi azonosító - egyszerű vonalkód formájában a kártya jobb alsó részén is megtalálható és kiolvasható.
Ki használhatja?
A törvény a személyi azonosítót (leánykori nevén személyi számot) jelenleg a törvényben felsorolt 23 állami, önkormányzati, katonai szerv, illetve ügytípus esetében engedi használni (1996. évi XX. törvény 32. §). Ez azt is jeleniti, hogy az ott felsoroltakon túl semmilyen más szervezet, vagy cég (például szolgáltatók, bankok, kereskedelmi vállalkozások, követeléskezelők, stb.) nem jogosultak kezelni, elkérni ezt az adatot. Ha valamilyen ügyben másolatot készítenek az okmányaidról, ügyelj arra, hogy csak a lakcímkártya előoldala kerüljön a másolatra, a személyi azonosítót tartalmazó oldal ne!
Az univerzális azonosítóként alkalmazott személyi szám megszüntetése természetesen nem jelentette azt, hogy az állami nyilvántartások közötti kapcsolat teljesen megszűnt és az adott személyre vonatkozó adatokat nem lehetne a különböző nyilvántartásokból összeszedni. Ilyen igénye az Alkotmánybíróságnak sem volt. Az elvárás a célhoz kötöttség és a garanciális elemek megléte volt elsősorban. A kapcsolatot egy ún. összerendelési nyilvántartás biztosítja, amely titkosítottan őrzi a nyilvántartásokban használatos egyedi azonosítókat és az azokat összekapcsoló kapcsolati kódokat.
Az egyes személyeket a különböző nyilvántartásokban azonosító kódok ismerete, és az elérhető adatok összekapcsolása komoly hatalmat ad a személyek felett. Éppen ezért fontos, hogy minden szervezet, legyen az állami, önkormányzati, vagy magánszervezet, csak a legszükségesebb és számára engedélyezett adatoknak legyen birtokában. A törvényalkotás során is előfordul, hogy a jogalkotók (adott esetben indokolatlanul) tágítani kívánják a kereteket.
|
Miért veszélyes az adatok összekapcsolása? Azt mondják, hogy a XXI. század olaja az információ. Az állami nyilvántartásokban rengeteg érzékeny személyes adat található az állampolgárokról. Például arról, hogy mikor, mennyi jövedelem után fizettek adót, milyen betegségekkel kezelték őket, milyen gyógyszereket szednek, milyen támogatásokra jogosultak, milyen ingatlanjaik vannak, azokat mikor és kitől vették, stb. Külön-külön az egyes adatbázisokban is vannak olyan adatok, amelyek a nem megfelelő kezekbe kerülve sérthetik a polgár jogait. Korlátozás nélkül összekapcsolva ezeket, kiegészítve más információkkal, pl. önkormányzati nyilvántartások, banki átutalások adatai, egészen pontos "profil" hozható létre valakiről. Kína élen jár polgárai ellenőrzésében. Az egyén információs önrendelkezéséről és a személyes adatok kezeléséről mást gondolnak a hatóságok, mint például Európában. Szigorúan ellenőrzik az internet forgalmát, arcfelismerő kamerarendszereket üzemeltetnek. 2020-tól egy mutatószám jelzi majd, hogy ki mennyire megbízható. Ehhez minden elérhető információt felhasználnak majd, beleértve a már most is mintegy 270 millió(!) közterületi kamera képét. Jelenleg a rendszer önkéntes alapon működik, de két év múlva már nem lesz lehetőség kibújni alóla. Szakértők szerint a kínai példa más kormányok számára is követendő lehet a jövőben. |
Forrás: Alkotmánybíróság
infostart.hu
Metazin
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Wolters Kluwer Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Wikipédia
 |
Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon. |
Nincs jogosultságod hozzászólás beküldésére. Kérlek jelentkezz be!