Az utóbbi napokban szinte robbant az Internet a Momo névre hallgató horrorlény történetétől. A hírek szerint már magyar érintett(ek) is van(nak).
Forrás: Instagram
Mi a Momo?
Ez a Momo nem a Michael Ende regényében szereplő kislány.
A Momo egy fura arcú, nagy szemű, csapzott fekete hajú, női felsőtestből kinövő, nagy madárlábakon álló lény. A WhatsApp nevű csevegőalkalmazásban hívja fel az áldozatait. Fenyegeti őket, elhiteti velük, hogy mindent tud róluk. Különféle feladatok, ún. Momo kihívások végrehajtására igyekszik rávenni rá áldozatait.
A Momo figura eredetileg Japánból származik, Midori Hayashi munkája, eredeti címe: Mother Bird. A Link Factory nevű cégnél készült és csak később kapcsolódott a Momo-hoz.
Momo kihívás 2018. július 25-én a Buenos Aires Times arról számolt be, hogy a rendőrség azt vizsgálta, hogy a WhatsApp "Momo Game"-nek köze lehet-e egy 12 éves argentin lány halálához? A rendőrségi jelentés szerint WhatsApp beszélgetéseket találtak a lány telefonján. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a lány "fel akarta tölteni a videót a közösségi oldalra a Momo játék részeként teljesítendő öngyilkosság kihívás" teljesítésére. A Fox News augusztus 2-án beszámolt a hírekről, "Momo öngyilkossági kihívásként" utalva a WhatsApp játékra, összehasonlítva a Blue Whale Challenge-dzsel. Augusztus 8-án a Repzilla nevű YouTuber feltöltött egy videót, melynek címe: "Hogyan használja A Momo Challenge a pszichológiát gyilkossághoz?" című videót, amelyben a "Kék bálna" kihíváshoz hasonló "öngyilkos kihívásnak" nevezte (a videó megtekintéséhez be kell jelentkezni a YouTube-ra). Forrás: Know Your Meme |
Természetesen akár egyetlen áldozat is sok, de jelenleg inkább tűnik hype-nak a dolog, mint tömeges problémának. Jelenleg három olyan szám terjed az Interneten, ahonnan Momo jelentkezik (japán, kolumbiai és mexikói). Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, ki(k) állhat(nak) a jelenség mögött. Vannak, akik adatlopásra szakosodott hekkereket, mások nagyrészt egyszerű feltűnősködést sejtenek mögötte. Ismét mások a Kék Bálna kihívással vélnek hasonlóságokat találni. Tény, hogy a 'momo' kifejezés - a megelőző időszakhoz képest legalábbis - nagyot ment az utóbbi időben a Google Trends-ben, de ez a felpörgött érdeklődésnek tudható be.
Többen állítják, hogy kapcsolatba léptek Momo-val, de a történetek hitelessége kétséges.
Egy rakás önjelölt Momo is megjelent a Facebookon.
Vannak olyan hírek, miszerint Momo felbukkant YouTube hirdetésekben és a gyerekek között népszerű Minecraft játékban is. Valószínű, többen csak a megnövekedett érdeklődést akarják meglovagolni azzal, hogy klónokat gyártanak, de az óvatosság nem árt!
WhatsApp: csak 16 éven felülieknek!
A történet fontos része, hogy a hírek fiatalokról szólnak leginkább. 2018. május 25. óta viszont legálisan nem lehet 16 évesnél fiatalabb felhasználója a WhatsApp-nak. Ezen a napon lejárt ugyanis a GDPR (az EU Általános Adatvédelmi rendelete) alkalmazásának türelmi ideje, a nemzeti ellenőrző hatóságok (Magyarországon a NAIH) ekkortól élhetnek az új szabályozás szerinti ellenőrző és büntető eszközökkel. A WhatsApp a változó szabályozásra reagálva kitiltotta az önálló nyilatkozattételre nem jogosult, 16 éven aluli felhasználókat. Kérdés persze, hogy milyen hatékonysággal történt mindez? A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvend a biztonságos, végponttól végpontig titkosítást alkalmazó, emiatt biztonságos kommunikációra alkalmas platform.
Kommunikáció!
Abban a legtöbb, a témával foglalkozó szakértő egyetért, hogy a gyerekeket valós veszélyek fenyegetik az Interneten. Nem okvetlenül a Momo jelenség a legfőbb veszély, de a Momo is a zaklatás egy fajtája és a zaklatás nem vicc, nem buli, hanem bűncselekmény! Az ilyen és hasonló témákról beszélni kell a gyerekekkel! Tudniuk kell, mi a teendő ha zaklatja őket valaki:
- A zaklatóval nincs beszélgetés! Nem kell megoldani semmit!
- Képernyőképet kell készíteni a beszélgetésről!
- Ki kell lépni és szólni egy megbízható felnőttnek!
A gyerekeknek tudniuk kell, hogy egy ilyen helyzetben ők az áldozatok, a zaklató pedig a rosszfiú!
A Kaspersky Lab szakértői szerint vannak figyelmeztető jelek, amikor a gyerek a veszélyzónában van:
- Hanyagolja iskolai feladatait
- Elveszíti érdeklődését hobbijai iránt
- Hirtelen hangulatváltozásokra, depresszióra, vagy agresszióra hajlamossá válik
- Éjszaka sokáig van online
- Sok barátot vesz fel, vagy töröl a közösségi oldalakon
- Törli a fiókját/fiókjait
- Nem beszél a szüleivel
Beállítások, beállítások!
Nem lehet elégszer elmondani, hogy a különböző közösségi média alkalmazások alapbeállításai nem okvetlenül elég biztonságosak. Így van ez a WhatsApp-nál, de a Facebook, az Instagram, vagy a Viber sem kivétel. A személyes adatok láthatóságát érdemes az alapértelmezettnél szigorúbbra venni. Ahol van erre lehetőség - pl. az Instagram alkalmazásban - a fiókot célszerű privátra állítani. Ezzel elérhető, hogy ismeretlenek csak előzetes engedély birtokában lehessenek követők
Külön cikkekben írok majd ennek a négy alkalmazásnak a biztonsági/adatvédelmi beállításairól.
Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon. |
Nincs jogosultságod hozzászólás beküldésére. Kérlek jelentkezz be!