Vannak akik törlik a Facebookon az ismerőseik közül azokat, akik álhíreket osztanak meg és vannak akik azokat törlik, akik ezt szóvá teszik. Én nem törlöm az álhíreket megosztókat, két okból sem. Az egyik az, hogy legtöbbször úgy látom, nem rosszindulat az ok, vagy szándékos álhír terjesztés a cél, hanem tájékozatlanság, illetve az, hogy nem ismerik fel az álhíreket és kamuoldalakat.

A témáról egy - szerintem legalábbis - egészen jó cikket írtam még 2017-ben a Cambridge Analytica botrány után. A másik ok pedig az, hogy sokszor kiváló forrásként is szolgálnak ezek az ismerősök és az általuk megosztott tartalom.

A legtöbb esetben, amikor egy ilyen - ismerős által megosztott - álhír jelenik meg az üzenőfalamon, felhívom a bejegyzés közzétevőjének figyelmét arra, hogy a tartalom amit közzétett vagy megosztott, kamu. Az esetek nagy részében a reakció pozitív - megköszöni a figyelmeztetést -, vagy semleges. Van azonban egy csoportja ezeknek a posztoknak, ahol egészen más irányt vesz a beszélgetés. Ezek általában olyan cikkek egy álhír oldalról, amelyeknek van ugyan valóságmagja - ez nem ritka, sok álhírben használják ezt a technikát - a cikk maga viszont nem igaz. Ilyenkor fordul elő az, hogy azt kapom vissza, hogy "lehet, hogy ez itt kamu oldal, de maga a jelenség létezik". Ebből pedig az következik, hogy nem baj, ha egy hír hamisítvány, amennyiben a benne leírtak, vagy valami ahhoz hasonló megtörtént valahol, valamikor, valakivel. Az is előfordult már, hogy "ez csak a fb és nem az mti, vagy a cnn" volt az indok, miért nem kell ügyelni arra, megbízható-e a megosztás forrása?

Aligha szabadna úgy tenni, mintha a hír egy fikciós műfaj lenne! A hír objektív, ellenőrzött forrásokból (egy forrás nem forrás!) származó, a közzététel dátumával (elkerülendő a több éves bejegyzések friss szenzációként történő tálalását), szerzővel, egy másik oldalról történő átvétel esetén a forrás megjelölésével rendelkező írás kell legyen. Azt hiszem nyilvánvaló, hogy az álhíreket közzétevő oldalak célja nem az objektív tájékoztatás, híradás, hanem kattintásvadászat, befolyásolás, bevételszerzés.

Aggasztó ugyanakkor, hogy vannak - ráadásul alapvetően nem álhíreket megosztók -, akik szerint egy egy hír, egy jelenségről való tudósítás nem kell, hogy valós legyen, elég ha a benne szereplő történetnek van valóságalapja.

A fiktív, de valósnak tűnő hírek a hitelesség látszatát keltik, de lehet-e hiteles az, ami valójában nem történt meg? Ott, úgy, akkor és azokkal biztosan nem, akik szerepelnek benne. Az ilyen cikkek nehezítik a valódi és az álhírek közötti különbségtételt és egyfajta legitimitást próbálnak kölcsönözni egy álhíreket közzétevő oldalnak, vagy csak kattintásokat gyűjtenek, érzelmeket korbácsolnak fel, félretájékoztatnak, manipulálnak.

Az álhírekkel szembeni küzdelem ki kell hogy terjedjen az ilyen fikciós hírekre is. A nem valós - bár valóságmaggal rendelkező - hírek ugyanúgy torzítják a valóságot mint az álhírek. A nem igaz, de akár lehetne az is, mert történnek hasonló dolgok veszélyes hozzáállás, mert elmossa a határt a valós és kitalált, netán szándékosan, céllal manipulált hírek között. Szinte minden esetben érzelmekre ható témát dolgoznak fel és az olvasó felháborodására, igazságérzetére, esetleg szánakozására apellálnak. Az ilyen tartalmak terjesztése az álhíreknek ágyaz meg! Legtöbbször a források és tények ellenőrzésére keveset adó - vagy éppen azokat kifejezetten kerülő - álhír oldalakon jelennek meg a fikciós hírek is.

Mielőtt megosztanál valamit, gondold végig, biztosan valós, hiteles-e amit olvasol? Segítséget adhat ehhez a bevezetőben már említett cikk, vagy ez a másik, az álhírekkel még tömörebben foglalkozó írás. Vannak-e és ha igen, megfelelőek-e a forrásai, vagy egyetlen, esetleg több, de hasonló profilú oldalon található csak meg a sztori? Egyáltalán nem baj, ha mindig éber és elővigyázatos vagy: a Google Discover egy nap két álhírforrásként kezelt oldalról is mutatott cikket. A Titok Terminál az Ismeretlen erő feszíti szét az egész univerzumot: közel az összeomlás, a tudósok sötétben tapogatóznak! című írással, míg a Bidista.com A tudósok bebizonyították: "Az emberek gondolatai alakítják sorsukat" cíművel képviseltette magát a hírválogatásban.

Mindezt úgy, hogy az ilyen fiktív- illetve álhíreket - kifejezetten csak azért, hogy be tudjam mutatni a jelenséget - csak elkülönített böngészőben (Chrome-ba bejelentkezve soha), vpn kapcsolat "takarásában" olvasom, ráadásul minden munkamenet után kipucolom  az átmeneti tárolót, törlöm a sütiket, letöltött internetes állományokat. Vagyis ezek átjutottak a szűrőn!

Forrás: Google Discover

Ez bizony elég komoly probléma, hiszen az ilyen szolgáltatások esetén, mint amilyen a Discover is, elvárható lenne, hogy csak megbízható forrásokból származó tartalmakat ajánljanak a felhasználóknak. Számtalan példa van ugyanakkor arra, hogy az algoritmusok távolról sem tévedhetetlenek és átengednek olyasmit is, ami az elvárásokkal ellentétes. Ezért is van szükség a Te szűrőd megfelelő működésére, hogy el tudd dönteni, mi az ami valódi és nem csak annak tűnik (vagy annak se)! Ez ráadásul olyan tudás, amire nem csak Neked, de a gyerekednek is igen nagy szüksége van!

Mit tehetsz, ha egy közösségi oldalon ál- vagy fiktív hírre bukkansz? Ha ismerős osztotta meg, figyelmeztetheted például. Megkérdezheted, miből gondolta, hogy ez értékes tartalom? Oszd meg vele az Álhírek és kamuoldalak című cikket, hogy felismerje az álhíreket és az azokat terjesztő oldalakat! Ismeretlen megosztóval viszont ne bocsátkozz vitába, mert nem kizárt, hogy értelmes párbeszéd helyett trollháború áldozata leszel. Az ilyen híreket - alapos megfontolást követően - jelentheted is. Ennek mikéntje a Facebookon a Takarítsunk! című cikkben olvasható. Legyél Te is felelős netpolgár, járulj hozzá a biztonságos internetes környezet megteremtéséhez!

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.