...az adatok és számunkra leginkább a személyes adatok azok! Az adat az új olaj, a gazdaság egyik hajtóereje lesz a következő évtizedekben. Az olajjal szemben ráadásul az adat nem fogy el, nem merülnek ki a lelőhelyek. A mennyisége nem csökken, hanem éppen hogy növekszik. 

Ahogyan a kőolajat sem eredeti formájában használjuk fel, úgy az adatot is "feldolgozni és finomítani" kell, hogy információként hasznosuljon. A lelőhelytől pedig sokszor hosszú és kacskaringós út vezet a felhasználásig. Az adat ráadásul felhasználás után is újrafeldolgozható, újrahasznosítható (ugye milyen öko?).

Adat, vagy információ?

Az adat és az információ a hétköznapokban sok esetben egymás szinonímájaként használt, de valójában két különböző dolgot jelentő fogalom. Adatnak nevezünk valamit, ami egy mennyiségi, vagy minőségi, számszerűsíthető jellemzővel, vagy más módon leírható dolog. Ahhoz, hogy az adat értelmezhető legyen, mindenképpen tudnunk kell, hogy mire vonatkozik. Példaként: a tengerszint feletti magasság értéke (adat) 250 m, 252 m, 260 m, 266 m. Az információ az adatok feldolgozásával, valamilyen következtetés levonásával, vagy az adatok közötti összefüggés feltárásával keletkezik. A példában szereplő adatok egyik értelmezése szerint a magasság folyamatosan nő, egy másik lehetséges eredmény a magassági értékek átlaga. De lehet egy térképen elhelyezkedő pontok tengerszint feletti magassága. Ugyanaz az adat más feldolgozó/feldolgozás esetén más és más információ keletkezéséhez vezethet. A digitális térben keletkező adataid másként hasznosíthatók a különböző feldolgozók számára: a pozíciód ismerete hasznos ha segítségre szorulsz, vagy tájékozódsz egy ismeretlen városban, de felhasználható a közeli üzletek, éttermek ajánlatainak megjelenítésére is (helyalapú hirdetések). Az adat, de sok esetben az információ is valakinek szemét, másnak kincs.

Nagyon leegyszerűsítve tehát az információ a feldolgozott adat.

Több adat, több probléma

Egyre több digitális szolgáltatást és elektronikus eszközt használsz, amelyek mind adatokat termelnek. Ezeket az adatokat pedig megosztod az eszköz gyártójával, vagy azzal aki szolgáltatást nyújt neked. Jó esetben az átadott adatokat csak az és csak arra használja, amire engedélyt kért tőled és amire az engedélyt megadtad. Fontos az átadott adat minősége: egyáltalán nem mindegy, hogy az alkalmazás használati adatait, a pillanatnyi földrajzi helyzetedet, vagy a bankkártyád adataid osztod-e meg valakivel. Gondot persze mindegyik okozhat, de számít az adat minősége és az, hogy az adat milyen kapcsolatban van veled, mit árul el rólad. 

Neked, mint az adatok tulajdonosának a saját adataid nyomon követése a gond. Kivel, mikor, hol, milyen adatot, milyen célból osztottál meg, mi lett a sorsa? Ez a gyakorlatban teljes körűen szinte megoldhatatlan. Az adatok kezelőinek pedig a folyamatosan növekvő mennyiségű adat megfelelő és biztonságos tárolásáról, feldolgozásáról kell(ene) gondoskodniuk. Hogy ez nem mindig sikerül még a legnagyobbaknak sem, arra példa a Facebook és a Microsoft tavalyi története. No meg arról, hogy az adatokat csak arra használják, amire engedélyt kaptak azok tulajdonosától. Az Avast vírusirtó a felhasználók keresési és böngészési előzményeit értékesíti anonimizált formában. Régebben egy böngésző beépülő segítségével gyűjtött adatokat, de még a felhasználók beleegyezése nélkül. Az Apple AppStore ellenőrzésén is átcsúsztak olyan alkalmazások, amelyek rögzítették az alkalmazáson belüli felhasználói műveleteket, hogy azok visszajátszásával javítsák a felhasználói élményt. Az élményt az biztosan nem javítja, hogy kiderült: erről nem tájékoztatták a felhasználókat, a képernyőképeken pedig nem mindig sikerült kitakarni az érzékeny - e-mail cím, lakcím, vagy éppen bankkártya - adatokat.

A jövő az adatok mennyiségének további robbanásszerű növekedését jósolja: egyre több minden lesz digitális, a különféle okoskütyük az otthonokban is egyre nagyobb számban jelennek meg. Az iOT - a Dolgok Internete - eszközök eddig nem a biztonsági megoldásaikkal hívták fel magukra a figyelmet. Ezen a területen sok még a tennivaló, az elvárható biztonság megteremtéséhez.

Dávid és Góliát. Nyerhetsz Dávidként? 

Talán nem újdonság számodra, hogy az adatokkal folytatott játszmában nem te vagy a nyerő alapértelmezetten. A személyes adatok a te adataid, mégis egy erős egyenlőtlenség van közötted és az adataidat felhasználó szervezet/szolgáltatás között. Az igazán fontos adatokat - mennyiségben és minőségben egyaránt - olyanok dolgozzák fel és nyernek ki belőlük információt, akik nálad sokkal több erőforrás felett rendelkeznek. Ez pedig megjelenik a felhasználási feltételek megfelelően körmönfont és terjengőskifinomult megfogalmazásában, vagy egyszerűen csak az adatkezelési tájékoztatóban, esetleg az adat kezelését lehetővé tevő/előíró jogszabályban. Ezek azok, amiket idő hiányában, esetleg megszokásból, vagy pedig egyszerűen azért, mert mindenképpen szükséged van a felkínált termékre/szolgáltatásra, jóváhagyod az alapértelmezett beállításokkal, olvasatlanul kattintasz az Elfogadom gombra. Az adatot pedig ezt követően az engedély birtokában, többnyire jogszerűen gyűjti rólad az, akinek ezt megengedted! De az sem kizárt, hogy továbbértékesítésre/feldolgozásra adtál engedélyt egyetlen kattintással.

Vannak azonban eszközök a kezedben: végponttól végpontig titkosított kommunikáció, a tárolt adatok titkosítása, a böngészési tevékenység személyességének megőrzése VPN kapcsolat használatával, felelős jelszókezelés. Ezek és persze sok más apróság segíthet abban, hogy kevesebb adat kerüljön ki rólad feleslegesen.

 Kamerák Sanghajban | Forrás: hugchina.com

Az adataidra sokan szomjaznak

A kormányok mindig is szerettek minél többet tudni az állampolgárokról. Több adat, nagyobb hatalom! Magyarországon a "csodafegyver" az 1974-ben bevezetett, de ténylegesen 1978-tól használt személyi számazonosító volt. Lehetővé tette a különböző nyilvántartásokban található adatok összekapcsolását, mivel minden fontosabb adatbázisban azonosító adatként szerepelt. A rendszerváltozást követően az Alkotmánybíróság a 15/1991. (IV. 13.) számú határozatában megtiltotta a személyi szám univerzális azonosítóként való használatát, de a tényleges szabályozásra 1996-ig kellett várni. A 1996. évi XX. törvény szabályozta a "mindentudó" személyi szám utáni helyzetet.

Manapság az állami nyilvántartások is digitalizálódnak, okosodnak, egyre több adat keletkezik az állampolgárokról elektronikus formában. Ez egyfelől jó, mert lehetőséget ad(hat) az ügyintézés gyorsítására, arra hogy egy egyszer már megadott és az államigazgatásban nyilvántartott adatot ne kelljen újra megadni, esetleg igazolni a valódiságát. Ugyanakkor az egyre több államilag nyilvántartott - és bizonyos szabályok mentén összekapcsolható - adat kiszolgáltatottabbá teszi a polgárt. A szabályokat az állam írja. Ha hiányoznak a megfelelő és működő garanciák, a szabálykövetőket védő mechanizmusok, akkor az állam, vagy a nevében eljáró személyek megengedhetetlenül nagy befolyást szerezhetnek mások adatai és akár sorsa felett.

Esett már szó az állami adatgyűjtési kezdeményezésekről a A Nagy Testvér nyaralni megy című cikkben, vagy a központosítva tárolt kamerafelvételek esetén, de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESzT) kialakítása és működtetése során is láthatsz érdekességeket. Az állam pedig megteremti a jogi kereteket az általa kezelt/összegyűjtött adatok összekapcsolására és feldolgozhatóságára. Ezt leghatékonyabban a kínai kormányzat műveli manapság. A Társadalmi Kredit Rendszer rengeteg személyes (és sok esetben érzékeny) adatot gyűjt be az állampolgárokról és az elvárásoknak megfelelő viselkedést jutalmazza, a nem megfelelőt bünteti. A rendszer nem csak állami, de magántulajdonú rendszerekben keletkezett - például vásárlási - adatokat is felhasznál.

Az elektronikus szolgáltatások terjedésével a cégek is felfedezték az adatok hasznosításában rejlő lehetőségeket. Megfelelő szabályozás hiányában eleinte szinte mindenki azt csinált a begyűjtött adatokkal, amit csak akart. Megjelent az adatkereskedelem is. A - nem ritkán illegális forrásból származó - címlistákat adták-vették. A mobiltelefonos korszak elején gyakran előfordult, hogy valamilyen ajánlattal név szerint kerestek meg telefonon embereket és a kérdésre, hogy honnan van a név és telefonszám, a válasz mindig az volt, hogy nyilvános forrásból. A GDPR óta ez nem működik, törvényesen legalábbis nem. Az adatkereskedelem ennek ellenére virágzik, ráadásul nem csak illegális források táplálják. Az ingyenesnek mondott, valójában adatokkal kifizetett alkalmazások, szolgáltatások termelik az adatokat, olykor legálisan továbbértékesíthetően.

Happy end?

Sajnos eléggé valószínűtlen. Vannak ugyan kezdeményezések, a web atyjaként ismert Tim Berners-Lee egy általános használati szerződést javasol a jelenlegi legfőbb problémák - az emberek személyes adatainak gátlástalan felhasználása profitszerzés céljából, a nem egyszer állami hátterű hackertámadások, választási eredmények befolyásolása, valamint a gyűlöletbeszéd terjedése - megoldására.

A "világháló szerződés" néven futó projekt 2018. novemberében indult. A szerződés szövegét 2019. júliusában tette közzé a World Wide Web Foundation. A cél olyan normák, szabályok kialakítása és a megvalósítás nyomon követése, amelyek lehetővé teszik, hogy az internet a tanulás, a kommunikáció és az együttműködés színtere legyen, amely mentes a visszaélésektől, a magánélet megsértésétől és a félrevezetéstől.

Nagyszerű és nemes kezdeményezés, de azt a jövő dönti el, hogy sikerül-e csatlakozásra - és persze a szerződés betűjének és szellemének betartására - bírni azokat a nem ritkán ellenérdekelt kormányokat és vállalkozásokat, amelyek jelenleg éppen ellenkezőjét teszik mindannak amit a szerződés elvár. További problémát jelentenek a nem szabálykövető szereplők: az internetes bűnözők, valamint a terroristák és más szervezett bűnözői körök, akik az internetet az online és offline tevékenységek szervezésére, előkészítésére, kommunikációra használják. Esetükben nem a csatlakozás, vagy nem csatlakozás a kérdés, hanem az online működésük visszaszorítása a feladat.

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.