Ha veszély van, meg kell védeni az embereket! Ilyenkor könnyebb lecsippenteni a szabadságból a(z ígért/)vágyott biztonságért cserébe. Jó példa erre 2011. szeptember 11-ét a nyugati világban követő intézkedések sora, a lehallgatások, megfigyelések megszaporodása, korlátozások a légi közlekedésben, a pénzügyekben, vagy éppen a 2016-os brüsszeli terrortámadások utáni helyzet, amikor - például Magyarországon is - komolyan felvetődött a kommunikációs alkalmazások titkosításának betiltása.

Ámulva nézzük 20-30 éves filmeken az akkor érvényes légi közlekedési szabályok megjelenését - mit lehet felvinni a repülőgép fedélzetére és mit nem - de ma már elfogadjuk a korlátozásokat, amiket egykor lehetetlennek gondoltunk.

Világszerte elszaporodtak a megfigyelő kamerák és egyre inkább egységes hálózatba szervezve, "felokosítva" - arc-, mozgás-, viselkedés felismerési képességgel ellátva - használják a kormányok, ügynökségek, magáncégek; pontosan mire is? Csak a bűnözők, terroristák kerülnek célkeresztbe, vagy a politikai/gazdasági versenytársak/ellenfelek is, netán olykor az egyszerű polgárok is alanyaivá válhatnak az érdeklődésnek? 

A távközlési szolgáltatók kötelesek megőrizni és szükség esetén az állami szervezetek rendelkezésére bocsátani a különféle kommunikációs események adatait, illetve technikai lehetőséget biztosítani az elrendelt megfigyelések végrehajtásához.

A pénzintézeteknek jelenteniük kell a gyanús vagy egyszerűen csak bizonyos értékhatárt meghaladó pénzmozgásokat. Világszerte ösztönzik a készpénzhasználat helyett az elektronikus fizetési megoldások használatát amelyek amellett, hogy gyorsak és biztonságosak, természetesen jól követhetők is. Az adóhatóságok egyre több adat birtokában egyre többet tudnak a cégek és magánszemélyek pénzügyeiről, ami nem csak az adóelkerülés hatékony felderítését teszi lehetővé.

Továbbra is folyamatos a nyomás a kormányok és hírszerző ügynökségek részéről a különböző internetes kommunikációs alkalmazások titkosításának gyengítésére, "hátsó ajtó" beépítésére, a kommunikáció tartalmához való hozzáférésre, vagy éppen a titkosítás tiltására/megkerülésére.

Forrás: geopolitics.co

Ezek és a többi intézkedés minden bizonnyal hasznosak a terrorizmus elleni harcban, de ugyanakkor kiválóan alkalmasak a polgárok feletti erősebb kontroll gyakorlására is (igazi bónusz, kettő az egyben!). A biztonsági előírások és korlátozások sokszor csak a törvénytisztelő és szabálykövető polgárok és vállalkozások számára jelentenek kényelmetlenséget, vagy éppen kockázatot, miközben a terroristák és más bűnözők alternatív megoldásokat keresve bújnak ki ezek hatása alól. A titkosítás fenntartásának megőrzésével nyilvánvalóan nem a biztonság gyengítése, vagy a terrorizmus és más bűncselekmények támogatása a cél. Az emberi és szabadságjogok valamint a magánélethez és a magán- és üzleti titkok sérthetetlenségéhez való jogok mindenkor fontosak. A biztonság és a szabadság csak együtt számítanak igazán, pusztán egyik a másik nélkül nem sokat ér!

A jelenlegi - új típusú koronavírus (COVID-19) fertőzés - veszélyhelyzet új - olykor merőben szokatlan, vagy "békeidőben" elképzelhetetlen - megközelítéseket és eszközöket igényel, de a követendő normák nem mindenhol ugyanazok. Tajvanon (nem csak a Kínai Népköztársaságban!) és más országokban is elektronikusan követik a koronavírus fertőzötteket, így ellenőrizve a karantén intézkedések betartását. Kínában ennél komolyabb következményei is lehetnek a kormányzatnak nem tetsző kommunikációnak. Li Venliang az orvos, aki először figyelmeztetett a vírusra és mostanra már maga is a járvány áldozatává vált, eleinte különböző retorziókkal kellett, hogy szembenézzen. A helyi közbiztonsági erők munkatársai megkeresték és jogi eljárással fenyegették meg arra az esetre, ha továbbra is "rémhíreket" terjeszt. Hetekkel később - amikor már változott a kínai hozzáállás a helyzet kezeléséhez - elnézést kértek tőle. Chen Qiushi, aki kritikus tudósításokat közölt a járványhelyzetről, Vuhanba utazott, hogy első kézből tudósítson hitelesen. A férfi egyszer csak nyom nélkül eltűnt, barátai és rokonai nem kapnak információt hollétéről a hatóságoktól. A Pekingi Egyetem jogászprofesszora Xu Zhangrun szintén kritikus írásokat tett közzé a koronavírus járvány helyzet kezeléséről. A következmények - ha nem is olyan végletesek, mint Chen Qiushi esetében - itt sem maradtak el. Internet hozzáférését megszüntették, közösségi fiókjait felfüggesztették, vagy törölték, kritikus cikkeit pedig eltüntették az online térből. Hozzátartozói azt a magyarázatot kapták, hogy a professzort karanténba kellett zárni a kínai holdújév alkalmával kivett szabadságáról visszatérve.

Manapság az internetes jelenlét az emberek egyre nagyobb hányada számára az élet egyik alapvető kelléke. Maguk az internetes szolgáltatások is gyors és hatékony eszközt adnak az információszerzéshez és a kommunikációhoz. Ha nem így lenne, a kormányok és egyes vállalkozások nem fektetnének annyi pénzt és energiát a minél alaposabb ellenőrzésükbe. A szinte mindenkinél megtalálható (okos)telefon amellett, hogy hasznos információforrás, hihetetlen mennyiségű adatot/információt szolgáltat tulajdonosa helyzetéről, szokásairól.

A járvány elleni védekezés egyik fontos eszköze a fertőzés terjedésének lassítása. Ezt különböző eljárások együttes alkalmazásával lehet elérni. Az egyik ilyen az emberek közötti kapcsolatok korlátozása - ez az a bizonyos kontaktusszám csökkentés -, vagyis a személyes találkozások számának lehetőség szerinti minimalizálása és az elkerülhetetlen találkozások alkalmával is a védőtávolság - 1,5-2 méter - megtartása. A másik az igazolhatóan megfertőzöttek fertőzést követő találkozásainak felkutatása - kontaktus kutatás - vagyis, hogy kik azok, akiknek potenciálisan tovább adhatta a fertőzést a fertőzött? Mindkét feladatban segíthet a modern technika, akár úgy, hogy a másoktól - pontosabban más telefonoktól, amin fut az alkalmazás - támogatja a megfelelő távolság betartását, vagy jelzi, ha igazolt fertőzöttel találkozik az alkalmazást telepítő felhasználó. A pontossághoz szükséges, hogy az alkalmazás lehetőleg minden okostelefonon fusson és a felhasználók beleegyezzenek az (érzékenynek számító) adatok felhasználásába. Arra, hogy egy ilyen alkalmazás telepítése és használata kötelező legyen, Kínán kívül is egyre több országban van példa. Kínában az ellenérzések fő oka az alkalmazás nem átlátható működése, a téves "egészségkódok" kiosztása, valamint a felhasználók tevékenységének folyamatos követése. Maga az alkalmazás pontosan illeszkedik a kínai Társadalmi Kreditrendszer néven ismert szisztémába. Erről ebben a blogbejegyzésben olvashatsz bővebben.

Ha egyszer túl leszünk a járványon, a dolgok már nem lesznek ugyanolyanok, mint azelőtt! A legújabb kori civilizáció talán legnagyobb kihívása ez a mostani, olyan következményekkel amelyek túlmutatnak a jelenlegi helyzeten és annak kezelésén. Meg fog változni az életünk már csak azért is, mert most olyasmit tapasztaltunk meg, amit azelőtt soha! Veszélyes volt a SARS és a MERS vírus is, de leginkább csak regionálisan terjedtek el. Ugyancsak veszélyt jelentett az ebola, a zikka, vagy éppen a nyugat-nílusi láz, de ezek közül egyik sem vált világjárvánnyá! Egyik veszélyre sem kellett olyan erős és akár szélsőséges válaszokat adni, mint a mostani COVID-19 fertőzésre.

Az országok reakciója a járvány okozta veszélyre különböző és ez rendjén is van, hiszen ahány ország, annyi szokás, hagyomány, kultúra, politikai érettség/rendszer. A demokratikus, vagy éppen autokratikus berendezkedés, a rendelkezésre álló erőforrások, az elérni kívánt cél - gyors lefolyás, akár sok áldozattal, vagy lapos járványgörbe, hosszabb leállás a gazdaságban és az élet más területein - mind hatnak a járvány kezelésének módjára, a kommunikáció mikéntjére. Van, ahol a hatóságok partnernek, vagy éppen szövetségesnek tekintik a polgárokat és a civil szervezeteket a járvány elleni küzdelemben, máshol csak feltétel nélküli engedelmességet, a kiadott utasítások lehető legpontosabb végrehajtását várják el. Bármelyik út lehet eredményes, de nem okvetlenül minősítik (pozitívan) az adott eljárást.

A Nagy Testvérnek már eddig is több kiváló lap volt a kezében - közte aduk, nem is kevés -, de most simán újabbakhoz juthat, húzhat lapot tizenkilencre, vagy akár húszra is és persze nyerhet bármilyen állásnál. Minden eddiginél több eszköz áll a rendelkezésére, hiszen veszélyhelyzet van, sok helyen rendkívüli felhatalmazással! Ami ma még bosszantó új lehetőség a polgárok ellenőrzésére, holnap már a mindennapi rutin része, a biztonság szavatolásának új módja lehet. Újabb és újabb csippentések a magánszférából. Szerencsére mi - az állami, vállalati érdeklődés alanyai - sem vagyunk eszköztelenek, bár a helyzetünk nem megnyugtató. Vannak a magánszférát védő szabályok, vannak jól használható módszerek, eszközök és alkalmazások, amelyek segíthetnek óvni magánéletünket, személyes adatainkat.

Fontos, hogy megbízható szolgáltatásokat és szolgáltatókat válassz!

Ügyelj arra, kivel milyen adatot, milyen célból osztasz meg!

Használj megfelelő erősségű jelszavakat - persze mindenhol másikat -, jelszószéfet és ahol csak lehet, kéttényezős hitelesítést!

Titkosítsd a fontos adataidat, készíts mentéseket!

Ne ossz meg nem megbízható, nem ellenőrzött forrásból származó híreket, információkat!

Állj ki az adatvédelemmel kapcsolatos jogaidért!

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.