Mark Zuckerberg megosztotta vízióját a Facebook jövőjéről. Remélem, hogy mint már többször a múltban, ezúttal is téved.

Másokhoz hasonlóan nekem is a Ready Player One című film ugrott be elsőként a tervet hallva. Steven Spielberg filmje egy olyan jövőt mutat, amely csak annyiban sci-fi, amennyiben a technikai lehetőségek még nem állnak maradéktalanul rendelkezésre. A technológiai óriáscégek viszont már velünk vannak. Mark Zuckerberg nem James Halliday, a Facebook pedig (egyelőre) nem az Oasis. Az viszont igaz, hogy a Facebook is az időnket, az életünk és az adataink egyre nagyobb szeletét akarja. Nem csak a magánéletet, de a munkát is célozza, bár a Facebook munkahelyi verziója nem szólt akkorát, mint ahogy a cég - gondolom - számított rá. A fiatalabbaknak nem jön be eléggé? Nem gond, ott van még a Messenger, a WhatsApp, vagy az Instagram, melyek mind a Facebook birodalom részei. Továbbá a Messenger Kids és a Messenger Lite, valamint a Facebook Lite. Ez utóbbiak nem önálló szolgáltatások: azoknak készültek, akik nem akarják, vagy tudják a teljes funkcionalitású alkalmazást használni.

Regisztráltál már egyik-másik, vagy akár mindegyik Facebook szolgáltatásra? Vagy valamilyen okból mégsem? Nem is kell regisztrálnod ahhoz, hogy sokat tudjon rólad. A mindenhol jelenlévő like gombok - a GDPR óta talán kevésbé agresszíven - és más FB bővítmények, illetve együttműködő partnerek szorgosan gyűjtik az adatokat. Nem titok, hogy a Facebook olykor többet és pontosabban tud a felhasználókról, mint ők maguk.

Persze ne legyünk igazságtalanok! A Facebook nincs egyedül ezen a pályán. Az Alphabet (Google), a Microsoft, az Apple vagy az Amazon más eszközökkel és eltérő eredményességgel ugyan, de hasonlóan nagy befolyást igyekszik szerezni az emberek minél nagyobb csoportjának minél több ideje és adata felett. Azt is érdemes tisztán látni, hogy ez az egész nem valami önmagáért való dolog, a pénzről, az elérhető közvetlen és közvetett bevételről, haszonról szól. A Facebook konglomerátum ráadásul - hasonlóan a többi óriáshoz - nem valami személyes hobbi. A tulajdonosok (részvényesek) pedig hasznot - lehetőleg minél többet - akarnak. A növekedés élet, a stagnálás halál! Ennek szellemében pedig nincs megállás: mindig több kell mindenből, legyen az szolgáltatás, felhasználó, vagy éppen haszon.

A Facebook metaverzuma - a virtuális és kiterjesztett valóságra épülő világa - a bevezetőben már említett filmben látottakhoz hasonlóan mindenféle tevékenységre alkalmas lesz. Ha belegondolok abba, hogy nem csak a VR/AR (Virtual Reality - virtuális valóság, Augmented Reality - kiterjesztett valóság) eszközök fejlődnek, de a közvetlen ember-gép kommunikációt lehetővé tevő egyéb technológiák is, a jövő még borúsabbnak tűnik, mint eddig bármikor. Ha a Facebook terve valósággá válik - és hát nincs okom feltételezni, hogy valamilyen szinten ne történne meg - az minden eddiginél több és a jelenlegihez képest minőségileg is más adatot, információt jelent majd, amit a FB begyűjt és használ a felhasználókról. A Facebook eddigi gyakorlata a felhasználói adatok biztonságával kapcsolatban és az azt kísérő botrányok nem adnak okot a bizakodásra, hogy ez a tervezett átalakulás, modellváltás a felhasználók érdekeit jobban figyelembe veszi mint az előzőekben. Ha ebben az új világban - ami akár munkára is alkalmas lesz - találsz ki, tervezel meg valamit, akkor hogyan alakulnak majd a szellemi tulajdonjogok? Ha marad a jelenlegi kvázi ingyenes modell, akkor továbbra is adatokkal, esetleg valamilyen részesedéssel fizethetsz. A jelenleginél is összetettebb felhasználói szerződések korszaka jöhet, pedig már a mostaniak is túl bonyolultak (és persze gyakran változnak is) a biztonságos használathoz.

Visszatérve a Facebook - és más technológiai cégek - terveire: a műszaki akadályokon kívül a szabályozás, a pénzügyek és persze a felhasználói elvárások függvénye is, hogy mekkora az esély a sikerre. A technológiai cégek növekvő mérete, befolyása egyre több helyen vált ki ellenállást. A törvényhozók szabályokkal igyekeznek gátolni a korlátlan növekedést. A legnagyobbak, de a közepes méretű cégek felvásárlásokkal (is) jutnak új technológiákhoz (nem egy esetben a konkurenciát is kiiktatva egyben) és a megvásárolt/beolvasztott vállalatok ügyfelei révén további felhasználói bázishoz. A Facebook esetében ez történt az Instagram és a WhatsApp felvásárlása során. Az elmúlt években többször felmerült a Facebook feldarabolásának ötlete, amely a cég nyomasztó piaci súlyát lenne hivatott mérsékelni a közösségi média területén, eddig azonban látható eredmény nélkül. A cég által legutóbb ismertetett tervek, melyeknek része a Facebook által birtokolt különböző szolgáltatások kapcsolatának háttérbeli szorosabbra fűzése is, megnehezítheti, vagy akár lehetetlenné teheti a vállalatbirodalom szétszedését. A Facebook nem most kezdett el ezen dolgozni. A felhasználói bázis már most is lényegében egységes: ha egy szolgáltatásra regisztráltál, azzal a másikat is el tudod érni. Ami a pénzügyeket illeti, a tech óriásoknak - Covid-19 válság ide vagy oda - kifejezetten jól megy. A piacuk stabilan növekvő, bevételük és profitjuk is növekedett az elmúlt évben.

Hogy mindez mit hoz nekünk felhasználóknak, az még a jövő titka. Lehet engem maradisággal vádolni, de a most megismert tervek, valamint a jelen (és a múlt) adatkezelési gyakorlata nem töltenek el feltétlen lelkesedéssel a holnapot, pláne a holnaputánt illetően. A hétköznapok nem hasonlítanak a sci-fi alkotásokra, de nem is a látvány a lényeg: milyen következményekkel jár, mit okoz az egyének és a közösségek számára a technológiai fejlődés? Pusztán azért, mert lehetséges érdemes-e/szabad-e mindent megvalósítani? Tudjuk-e uralni a technikát, az azt felügyelő, szolgáltató cégeket? Megvédhetjük-e a magánéletünket, az adatainkat ebben az egyre gyorsuló, egyre összetettebbé váló világban, vagy csak kimaradva mindebből - ami lehetséges-e egyáltalán(?) - van esélyünk erre? Felfal, vagy szolgál bennünket a fejlődés?