Két éve ilyentájt már érkeztek - ha nem is igazán részletesen és megbízhatóan - a hírek Kínából egy új, járványos betegség felbukkanásáról és terjedéséről. Azóta több száz millió beteg és áldozatok milliói mutatták meg a veszély valódi nagyságát. Az internet és persze az interneten közösségi platformokat üzemeltető cégek - mint már oly sokszor - ez alkalommal újfent hatékonyak voltak a hírek és az álhírek terjesztésében is.

Ez utóbbiak - az álhírek - komoly problémák forrásai lettek, példák sora mutatja, hogyan váltak a járvány áldozataivá az álhíreket, összeesküvés elméleteket valóságnak elfogadók. A nagy közösségi oldalak nem vizsgáztak túl jól: miközben sokat tettek azért, hogy a fontos információk elérhetőek legyenek, továbbra sem sikerült megakadályozniuk az álhírek, a félretájékoztatás terjedését. Ez - részben legalábbis - összefügghet a szólásszabadsággal is, a gond a határok kijelölésével és betart(at)ásával van. Emellett azonnal felbukkan még a politika és a pénz is. A tulajdonosi (részvényesi) elvárások kiszolgálása érdekében a cégek általuk is tudottan ingoványos talajra lépnek, mintha ez volna a megfelelő út. A mennyiségi mutatók mindenek felett valósága újabb és újabb adatvédelmi botrányokhoz vezet. A politikai érdekek pedig sokszor felülírják a józan ész által tanácsolt lépéseket.

A közösségi média és az ott terjedő álhírek, a felhasználók adatainak sokszor a megengedett mértéken túli begyűjtése, az adatkereskedelem, a manipuláció okozta bajok az elmúlt években csak rontottak az általános helyzeten.

A Facebook jelenleg már Meta néven futó közösségi média óriás nemrégiben - immár sokadszorra - bukott le, amikor egy volt munkatárs által kiszivárogtatott belsős dokumentumok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a cég nem csak tudatában volt az álhírek és szélsőséges nézetek megjelenése és terjedése által okozott veszélyeknek, de olykor maga is hozzájárult ahhoz, hogy ezek a nézetek és vélemények teret kapjanak, mivel a felhasználók ezek hatására több időt töltöttek az oldalon, növelve a hirdetési bevételeket. Ez pedig minimum kérdésessé teszi minden olyan ígéretének hitelességét, amely az álhírek és erőszakos tartalmak elérhetőségének korlátozása kapcsán elhangzott, vagy elhangzik a jövőben. A közösségi platformok a személyes adatokból élnek. Talán nem véletlen, hogy máig nincs értékelhető méretű felhasználói bázissal rendelkező fizetős közösségi oldal, mivel az előfizetéses modellben a megszerzett adatok felhasználását korlátozni kellene és az oldalak sokkal több pénzt csiholnak ki közvetve és közvetlenül ezekből az adatokból, mint amit előfizetési díjként be lehetne szedni. A Meta mostanában nem csak durva karcsúsodást szenvedett el a tőzsdén - értéke kb. egyharmadának elvesztésével -, de az európai piac miatt is aggódnia kell. A jelenlegi állás szerint nem tartható fenn ugyanis az a gyakorlat, hogy az európai felhasználók adatait amerikai szerverekre továbbítja a cég, mivel az ezt lehetővé tévő EU-USA megállapodások (Safe Harbor, majd Privacy Shield) Max Schrems adatvédelmi aktivista szerint az egyezmények - kitűzött céljuk ellenére - nem biztosítanak megfelelő - az európaival azonos szintű - védelmet a GDPR hatálya alá tartozó személyek adatai számára. Mivel Schrems ezeket az állításokat az Európai Bíróság előtt is bizonyítani tudta, mindkét megállapodás - a Safe Harbor 2015-ben (Schrems I. ítélet), a helyébe lépő EU-US Privacy Shield pedig 2020-ban (Schrems II. ítélet) - érvényét vesztette. Ezt követően egyedi felhasználói szerződések alapján lehetett adatokat továbbítani az USA-ba, de csak abban az esetben, ha az adatok megfelelő védelme biztosítható volt. Ez a feltétel a Meta esetében nemsem látszik teljesülni, ez vezetett a mostani konfliktushoz, amely nem csak a Facebook-ot, de a Meta egyéb platformjait az Instagramot, a Messengert és a WhatsAppot is érinti.

Nem csak közösségi oldalak, de a streaming piac egyik hangsúlyos résztvevője a Spotify is megégette már magát ezen a téren. Valószínűleg nem gondolták - bár nehéz elhinni, hogy ne lettek volna tisztában azzal, mit vesznek -, hogy Joe (Seth) Rogen podcastjának megszerzése rövid időn belül ekkora hullámokat kavar majd. A dolog jól indult: sok pénzért100 millió dollárért szerződtetve Rogent, exkluzív tartalmat adtak az egyre népszerűbb podcast formátum fogyasztóinak egy sok millió követővel rendelkező komikustól. A gond csak az, hogy Rogen rasszista megszólalásokkal és oltásszkeptikus és más megosztó témák bemutatásával vélte megfelelően kiszolgálni többmilliós követőtáborát. Jellemzően csak néhány művész kezdett el tiltakozni a Spotify-nál, jelezve, hogy ilyen tartalommal nem kívánnak közös platformon megjelenni és kérték a számaik törlését. A Spotify végül törölt jónéhány epizódot a podcastból és újabb intézkedéseket jelentett be a felületén elérhető megtévesztő információk ellensúlyozására. Rogen maga pedig - miután némi kényszer hatására több alkalommal is megkövette hallgatóit - bejelentette, hogy továbbra is lesznek megosztó véleményt képviselő vendégei. Ezzel kapcsolatban igazán az ő - mint milliók által követett véleményformáló - megjelenő véleménye, a beszélgetésben képviselt álláspontja a lényeges. Ha az csak kritikátlanul ráerősít egy kétes valóságtartalmú hírre, vagy véleményre, akkor nem több a téma mellett kiálló propagandánál. A Spotify vezérigazgatója Daniel Elk bejelentette, hogy a jövőben tartalomajánlókat jelentetnek meg a koronavírus járvánnyal foglalkozó anyagok mellett. Ez persze nyilván több a semminél, de sokkal kevesebb a megoldásnál, mivel csak egyetlen témára koncentrál és a hatékonyságáról - vagyis hogy az ellensúlyozandó tartalom fogyasztói közül hányan élnek a felkínált plusz információval -, nincs semmilyen információ.

A Magyarország közvetlen szomszédságában Ukrajnában zajló, hivatalosan 2022. február 24-én kitört háború sem mentes az álhírektől, manipulációtól. A civilek és újságírók által közzétett információk közé folyamatosan keverednek a valamelyik oldal érdekeit szolgáló, minimum kérdéses hitelességű, olykor egyértelműen hamis, félrevezető hírek, képek, videók. Ameddig van internetszolgáltatás a megtámadott ország harcok sújtotta részein, addig lesznek hírek első kézből is, de ha az infrastruktúra összeomlik, akkor Oroszország általában kétes hitelességű információi kerülnek túlsúlyba. Hogy az információk minél teljesebb ellenőrzése nem áll távol az agressziót végrehajtó orosz hadsereg elképzeléseitől, azt az is mutatja, hogy a csernobili atomerőmű körzetének elfoglalása után megszűnt a radioaktív sugárzási adatok automatikus továbbítása az európai radioaktív adatcsere központba (EURDEP - EUropean Radiological Data Exchange Platform), ahol folyamatosan követhetők a körülbelül 5 000 mérőállomás által összegyűjtött és továbbított adatok. Jelenleg Ukrajnából egyetlen mérőpont adatai sem elérhetők. UPDATE 2022.03.01.: Ismét működik a csernobili sugárzásmérő állomás. Az országban a csernobili - mára teljesen leállított - atomerőmű mellett további öt működő erőmű van. Az ilyen magatartás - atomerőművi biztonsági adatok hozzáférhetőségének akadályozása - biztosan nem a szavahihetőség erősítésének irányba hat (de ez valószínűleg nem is cél). Az információs és kibernetikai hadviselés az eddigieknél is hangsúlyosabb szerepet kap ebben a háborúban. A megbízható, pártatlan információforrások megtalálása alapvető fontosságú. Érdemes több forrást is követni, és a kapott információkat összevetni, hogy lehetőség szerint valós, vagy legalábbis lehetőleg nem hamis képed legyen a történésekről. Jó segítség lehet ehhez a Lakmusz tényellenőrző oldal, amely az aktuális eseményekhez kapcsolódó hírek valóságtartalmával is foglalkozik.