Az első - ma is működő - magyar webcímet (domain-t, vagy másnéven tartománynevet) harminc éve, 1991. október 7-én delegálta az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SzTAKI) részére a HUNGARNET Egyesület domain regisztrátorként.

Az elsőket - amint a példa is mutatja - általában megjegyezzük. Na de ki volt a második és harmadik ebben a sorban?

1991. október 7-e igazán forgalmas nap volt: hajnali kettőkor jegyezték be a sztaki.hu-t és még aznap megtörtént az ella.hu (ehhez nem kapcsolódik elérhető weboldal) cím bejegyzése is. Az igénylő itt is az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete volt, a cím pedig az MTA SzTAKI által fejlesztett levelezőrendszert takarta. Ezt követően "hosszú, néma csend', egészen 1992. szeptember 1-ig kellett várni a Veszprémi Egyetem által igényelt vein.hu - ma már nem működő, de lefoglalt - címre. A 100. magyar domain-t 1994. június 2-án jegyezték be (nmhus.hu - Magyar Természettudományi Múzeum). Szomorúan tapasztaltam, hogy az oldal ma is titkosítás nélküli http protokollt használ, ami például a Google találati listáján is hátrányt jelent a számára.

2021. október 1-jén 842 287 bejegyzett webcímet tartott nyilván a központi nyilvántartást vezető domain.hu oldal. Egy magyar bejegyzésű webcím nem az igénylő, majd használó tulajdona. Amíg fizeti a regisztrációs és fenntartási díjat, addig delegálják a számára, azt követően viszont - kivételekkel ugyan - de ismét regisztrálhatóvá válik. A szabályokat részletesen leírja a domain.hu, de a domain regisztrátorok is adnak felvilágosítást ezekről. Ami talán a leglényegesebb: vannak úgynevezett védett nevek, amelyek nem regisztráhatóak, illetve korlátozások érvényesek a védjegyek, szervezetek, cégek nevei, gyűlölet-, vagy félelmet keltő nevek, már bejegyzett domain nevekhez megtévesztően hasonlító nevek esetén.

Egy másik cikkben már írtam általánosságban a domainekről, olvasd el azt is!

Forrás: domain.hu

A magyar webcímek bejegyzésének növekedésében 2004. és 2011. között volt talán a legerősebb felfutás. Ez alatt a nyolc év alatt a bejegyzett címek száma több, mint négyszeresére - nagyjából 140 ezerről csaknem 600 ezerre - nőtt. A korai időkben voltak ennél nagyobb arányú változások is, az első kilenc évben 1991. és 2000. között az átlagos növekedés 327% volt év/év összevetésben. Ezt az értéket torzítja az 1992. és 1993. közötti változás 900%-a (ötről negyvenötre nőtt egy év alatt a bejegyzett domain-ek száma), de ennek kiszűrésével is 255% az átlagos növekedés. Az éves változás százalékértéke 2012-től beállt egy alacsonyabb, 3-6%-os sávba, de a magasabb bázis mellett egy viszonylag alacsony növekedés is jelentős számú új domain bejegyzését jelenti. 2020-2021 komolyabb bővülést hozott az azt megelőző évekhez képest, nyilván nem függetlenül a Covid-19 világjárványhoz kapcsolódóan megélénkülő online céges aktivitáshoz kapcsolódóan.

Sok-e, vagy kevés ennyi domain? Sok magyar cég és magánszemély használ nem magyar bejegyzésű domain-t. Szándékosan nem írok .hu végződést, hiszen nem csak a .hu, de a különböző második szintű domain-ek - mint például a .co.hu, .org.hu, film.hu - is magyar bejegyzésűek. Emellett nem minden bejegyzett domain van használatban - sokat parkoltatnak a domain kereskedők, illetve azok, akik később kívánnak egy címhez kapcsolódó ötletet megvalósítani -, illetve folyamatosan szűnnek meg a nem megújított bejegyzések miatt.

Még ma is sok olyan cég van, amelyet hiába keresel a weben. Nincs saját weboldala, vagy éppen nem egyedi címet használ. Van tehát lehetőség a további növekedésre is. Nem is beszélve arról, hogy - erről is írtam a fentebb már ajánlott cikkben - magánszemélyek számára is lehet hasznos a saját domain. Akár csak levelezési célra, ami menőbb, mint az otthoni internetet szolgáltató cég által adott cím és rugalmasabb is a használata. Az ingyenes szolgáltatók sem jelentenek mindenre okvetlenül jó megoldást. Egy saját, egyedi cím ugyan költség és némi odafigyelést is igényel, de nem kerül túl sokba: kevesebb, mint tízezer forintból megoldható a család levelezése domain-nel és (levelező) tárhellyel. Erről is készült egy cikk, amire érdemes pár percet rászánnod: Hány e-mail fiók kell?

A téma csaknem kimeríthetetlen, de maradjon legközelebbre is.

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.