Négy szám. Első látásra talán semmi értelme, pedig vagy ötven éve használjuk. Na jó, elterjedten ennél azért jóval kevesebb ideje. A címben egy IPv4 cím olvasható, amely egy hálózatra csatlakoztatott eszköz - számítógép, kiszolgáló (szerver), útválasztó (router), hozzáférési pont (access point), nyomtató és sok más - egyedi azonosítására szolgál.

A ma ismert internet kialakulásának egyik első lépése volt, amikor egy könnyebben használható módszert kezdtek el alkalmazni a hálózaton elérhető számítógépek jelölésére. Erre szolgált a domain-ek (tartományok) rendszerének kialakítása. Az első domain-t a symbolics.com-ot 35 éve, 1985. március 25-én jegyezték be. A cím ma is működik, a Nagy Internet Múzeum érhető el itt.

Az internet "térképe" 2012-ben. 

Mi az a domain?

Egy internetes szolgáltatás igénybevételéhez tudnod kell a címét, mert a böngésződ, vagy más célalkalmazásod - például ftp kliens - ennek alapján fogja megtalálni. Használhatnád az IP címet is, de ez ma már nem minden esetben vezet célra. A címben szereplő számok a www.kelecsenyi.info weboldalt szolgáltató számítógép címét mutatják, de ha beírod a böngészőbe hibaüzenetet kapsz. Ennek az az oka, hogy a számítógép amelyet az IP cím azonosít, nem csak egy weboldalt szolgál ki. Ha a www.kelecsenyi.info címet írod a böngészőbe, akkor a böngésző a név alapján a DNS kiszolgálótól megkapja az oldalt szolgáltató számítógép IP címét, a számítógép - illetve a rajta futó webkiszolgáló alkalmazás - pedig a megfelelő helyre irányítja a felhasználói kérést.

Weboldalak esetén a cím - nem kötelezően - a www előtaggal kezdődik. Ilyen például a magyarorszag.hu. A domain-en belül lehet egy, vagy több aldomain is, amik általában további szolgáltatásokat jelölnek. Az előbbi példánál maradva: ugyfelkapu.magyarorszag.hu. A domain-eket regisztrálni kell a használathoz, az aldomain-eket a domain használatára jogosult személy, vagy szervezet maga határozhatja meg. Ezt a lehetőséget internetes bűnözők is kihasználják, hogy az eredetire hasonló webes és e-mailes címeket állítsanak elő. Az eredeti domain-t aldomain-ként illesztik be: pl. apple.com.dummyurl.ru (ez nem egy valós cím!), megtévesztve ezzel a címzettet. Ezt a technikát használják az adathalász levelekben is. Itt olvashatsz még erről: Befizetted már az elmaradt telefonszámládat?.

A DNS harmincöt éve már nem csak az élőlények örökítőanyagát, hanem a tartománynév rendszert (Domain Name System) és azt ezt működtető tartománynév kiszolgálókat (Domain Name Servers) is jelöli. A rendszer és azt megvalósító számítógépek végzik el a "fordítást" a böngészőbe, vagy más alkalmazásba beírt internetes címek és az azokhoz csatlakozó IP (Internet Protokoll) címek között. Ha beírsz egy címet a böngészőbe, a böngésző a számára beállított DNS kiszolgálót megkérdezi, hogy milyen IP cím tartozik a beírt címhez. Ha a beírt cím össze van rendelve egy IP címmel, akkor azt visszaküldi a böngészőnek, amely most már be tudja tölteni a kért weboldalt. Ha nincs ilyen összerendelés, vagy van, de a célként azonosított számítógép nem működik/nem elérhető, akkor hibaüzenetet kapsz.

Milyen domain-ek vannak?

Kezdetben hét úgynevezett TLD (Top Level Domain - felső szintű tartománynév) alkotta a választékot, amelyek alá címeket lehetett regisztrálni. Ezek a .com (lásd symbolics.com) a kereskedelmi, a .org a nonprofit, a .net a hálózati és számítástechnikai, a .int a nemzetközi, több országot érintő, a .edu a(z amerikai) felsőoktatási, a .gov a(z amerikai) kormányzati és a .mil a(z amerikai) katonai szervezetek számára voltak elérhetőek. A felsorolásból az első három TLD később nemzetközi besorolást kapott, vagyis az Egyesült Államokon kívülről is lehetett regisztrálni alá domain nevet. Az első hetet további nemzetközi TLD-k követték. Megjelentek a nemzeti (két karakteres) legfelső szintű tartománynevek, ez Magyarországon a .hu, majd a SLD-k (Second Level Domain) a második szintű tartománynevek. Magyarországon ilyen a .co.hu, vagy a .gov.hu. A második szintű tartománynevek - bár egykor komoly reményeket fűztek hozzájuk - használata nem terjedt el a várt mértékben.

A következő lépést a latin betűs, ékezetes domain nevek majd nem latin betűs - a kínaitól, az arabon, perzsán át az indiai, vagy éppen a cirill - írásjelekkel megjelenített domain-ek jelentették. Ezt a változtatást 2009-ben vezette be az ICANN (Internet Corporation For Assigned Names and Numbers - az internet névrendszerét szabályozó szervezet)

Forrás: ICANN

A domain rendszer liberalizálását követően pedig megjelentek az egyedi legfelső szintű domain-ek. Saját tartományneve van az Alibaba csoportnak (.alibaba, .alipay), az Apple-nek (.apple), a Canon-nak (.canon), a Ferrero-nak (.ferrero), az IBM-nek (.ibm), a Nike-nak (.nike), a YouTube-nak (.youtube) és a sort hosszan lehetne folytatni. Ezen túl bizonyos feltételek mellett és megfelelő mennyiségű pénz birtokában jóformán bárki regisztrálhat saját top level domain-t. Adott esetben üzletnek sem rossz: a céges, vagy más egyedi legfelső szintű domain-ek alá történő regisztráció díja a szokásos díjak sokszorosára is rúghat.

Lehet neked is?

Egy saját domain nem csak akkor hasznos, ha van egy céged. Magánemberként is jó, ha nem függsz sem az internet szolgáltatódtól, sem valamelyik ingyenes levelezést biztosító cégtől. A csaladnev.hu, vagy hasonló legfelső szintű tartománynév alá bejegyzett cím - különösen egy gyakori családnév esetén - általában felejtős! A szabo.hu, kovacs.hu biztosan foglalt, de a kelecsenyi.hu sem szabad (ezt onnan tudom, hogy én használom). Ha a .hu foglalt, akkor első körben érdemes megnézni a .eu, .com, .net, .info, stb. domén-ek alatt. Ha pedig ez sem járható, akkor valamilyen egyedi és kreatív saját domain nevet kell kitalálni és regisztrálni egy legfelső szintű, vagy második szintű domain alá. A haszna kettős: egyedi e-mail címekhez juthatsz és nem függsz az internet szolgáltatódtól! A tárhelyekhez általában jár levelezési szolgáltatás, de találhatsz olyat is, ami csak levelezésre szolgál. Igen, ott van a Gmail persze és jó néhány más "ingyenes" levelező szolgáltatás, de vannak e-mailek, amiket nem szívesen bíznék rájuk. Egy .hu domain bejegyzése ma 2 nap, ami a regisztrációs díj befizetését követően indul. Az egyéb domain-ek esetén a vonatkozó regisztrációs szabályok döntik el az eljárás hosszát.

Ha sok mindent intézel e-mail útján - ha pedig saját vállalkozásod van, önfoglalkoztató, mikro-, esetleg kisvállalkozó vagy - a saját domain ajánlott, vagy inkább kötelező! Saját vállalkozás esetén kifejezetten ciki egy @gmail.com, vagy @upc.hu végződésű (vagy más magyarországi internet szolgáltató által biztosított) e-mail cím. Az előbbi ingyenes és nem okvetlenül biztonságos, az utóbbi pedig előfizetéshez kötött, annak megszűnésekor pedig volt, nincs! Erre pedig szolgáltatások, hírlevelek regisztrációját, pláne üzleti - vagy nem üzleti, de hivatalos magán - levelezést alapozni nem átgondolt dolog!

Kié és hol van?

Olykor a puszta kíváncsiság, vagy a saját jól felfogott érdeked miatt érdemes utánanézni, hogy egy weboldalnak ki a használója és hogy hol található az oldal kiszolgálója. A tulajdonos kiléte .hu TLD és SLD esetén - amennyiben nem magánszemély regisztrálta a domain-t, mert ilyenkor csak a "Domain használó: Természetes személy" információt kapod - a http://www.domain.hu/domain/szabad-e/ oldalon deríthető ki. A nem magyar domain-ek használói valamelyik whois szolgáltatónál deríthetők ki, abban az esetben, ha nem magánszemély a használó és nem tiltja meg az adatai közzétételét. A tapasztalatom az, hogy a megbízható cégek, webshopok nem rejtőzködnek. Egy gyanúsan olcsó árakkal operáló internetes üzlet esetében értékes információkhoz juthatsz ezen kívül is. A domain úgynevezett whois rekordja tartalmazza azt, hogy a domain-t mikor regisztrálta a használója és azt is, hogy jelenleg hol található? Kicsit bővebben erről a Megvetted. Kifizetted. Meg is kapod? című cikkben.

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.