A mai gyerekek, az Z és az Alfa generáció tagjai belenőnek az internet használatába, jobban kezelik a kütyüket szüleiknél, gyorsabban megtanulják az új szolgáltatások használatát. Nincsenek gátlásaik az eszközökkel kapcsolatban (ez részben jó), és többnyire nem számolnak a világháló veszélyeivel, illetve a használat rövid- és hosszútávú következményeivel (ez nem annyira jó). Mi kell ahhoz, hogy biztonságosan használhassák azokat az eszközöket, amelyek körülveszik őket és amelyekre a tanulás során és később is szükségük lesz? 

Forrás: retargetking.com

Egyre fiatalabban férnek hozzá különféle eszközökhöz, köztük olyanokhoz is - laptop, táblagép, okostelefon, stb. - amelyek csatlakoznak az internetre. Az eszközöket pedig sokszor teljes jogosultsággal használják. Az operációs rendszerek némelyike nyújt valamilyen részleges megoldást, de egy vendégfiók beállítása önmagában nem elég. 

A fiatalok internethasználati szokásairól készített felmérést 2009 és 2011 között az EU Kids Online II projekt keretében a The London School of Economics and Political Science. A projekt magyarországi partnere az ITHAKA Nonprofit Kft. a kutatás magyar vonatkozású eredményeit egy külön tanulmányban foglalta össze a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére. A tanulmány teljes terjedelmében elérhető ITT. A kutatás 2011-ben, tehát öt éve zárult. Az adatokból jól látható, hogy a 9-16 éves korosztály tagjai már intenzíven használják az internetet. Az önálló használat kezdete, amely a kutatás idején kb. 9-10 éves korra volt tehető, egyre korábbra kerül (előrejelzések szerint 6-7 éves korban stabilizálódik). A fiúk és lányok internethasználati szokásai eltérőek. A gyerekek eszközhasználati szokásait nagyban befolyásolja az otthoni infrastruktúra, a család többi tagjának szokásai. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban jellemző a saját eszköz (számítógép, laptop, táblagép vagy és/vagy okostelefon), illetve az elkülönült használat (pl. saját szobában).

A kutatás adatai nem frissek ugyan, mégis érdemes néhány megállapítást kiragadni:

• A magyar gyerekek többsége (60%) a háztartás több tagja által közösen használt, asztali számítógépen internetezik, míg saját asztali számítógéppel 42%-uk, saját vagy a gyerekszobába bevihető laptoppal pedig 8%-uk rendelkezik. 
• A gyerekek 47%-a többnyire csak egyféle gépet használ, míg 43%-nyian vannak azok, akik többféle eszközön keresztül is elérik az internetet. Sőt, a megkérdezett gyerekek 12%-ának négy vagy annál is többféle eszköztípushoz van hozzáférése.
• A magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet.
• A 9-16 éves magyar gyerekek kétharmada legalább egy közösségi oldalon saját profillal.* Inkább a lányok és az idősebbek azok, akik használják ezeket az oldalakat.
• A magyar 9-16 éves gyerekek 37%-a találkozott már legalább eggyel, a kutatásban vizsgált öt kockázatos tevékenység közül, és átlagosan 0,74 ilyennel van tapasztalata a fiataloknak. A legelterjedtebb kockázatos cselekvéstípus az online ismerkedés, amit a gyerekek csaknem negyede megtett már. Ezt követi a veszélyeket rejtő felhasználói tartalmak böngészése (16%).

^* Az adat értékeléséhez érdemes tudni, hogy általában 13 éves kor az a határ, amikortól legálisan lehet az oldalak többségére regisztrálni.

Támogatás és tudatosság

Nyilvánvalóan képtelenség a gyerekeinket mindentől megóvni (és a tapasztalatok szerint nem is minden esetben hasznos) de fontos, hogy elmagyarázzuk nekik, milyen veszélyek leselkednek rájuk az internet különféle szolgáltatásainak használata során. Legyen valaki, akivel beszélhetnek ha zavaró, ijesztő, felzaklató dolgot látnak böngészés közben, vagy ha fenyegetve érzik magukat. Ha nem nekik való tartalommal találkoznak (és erre az esély viszonylag nagy, különösen nem védett környezetben), szükségük lesz támogatásra. A büntetéssel, pl. az eszközhasználat megvonásával való fenyegetettség nem kedvez annak, hogy a gyerek merjen segítséget kérni.

Tanítani kell a biztonságos eszközhasználatot. Ebbe beletartozik a telefon, táblagép, számítógép jelszóhoz kötött használata (a mobil és nem csak otthon használt eszközök esetében mindenképpen), az alapvető biztonsági beállítások alkalmazása.

El kell magyarázni, hogy milyen kockázatos tevékenységek, viselkedésformák vannak, és azoknak milyen következményei lehetnek. Mielőbb érdemes, életkoruknak és tudásuknak megfelelően elmondani azt is, hogy mi az a "digitális lábnyom", milyen hosszútávú következményei vannak.

Nagyon fontos cél az internet - illetve az interneten található weboldalak - mint információforrás megfelelő kritikával kezelése, a használat tudatosságának fejlesztése. 

Végpontvédelmi szoftver

A víruskereső természetesen alap, de egy komplexebb megoldás nagyobb védelmet ad. A végpontvédelem erőteljesebb, széleskörűbb védelmet biztosít egy "csupasz" víruskeresőnél. A vírusok keresésén túl ellenőrzi a levelezést, böngészés közben jelzi a kártékony kódot tartalmazó, vagy adathalász oldalakat, figyelmeztet ha kéretlen szoftverek települnének a gépünkre.

Ingyenes, vagy fizetős? A semminél az ingyenes védelmi megoldások is többet nyújtanak, de hatékonyságuk (általában) nem éri el az előfizetéssel elérhetőkét.

Tévedés azt gondolni, hogy csak a windowsos eszközök igénylik a vírus és más fenyegetések elleni védelmet. A Linux, az OS X, iOS (Apple) vagy az Android operációs rendszerű gépek eltérő mértékben és módon, de szintén védelemre szorulnak. Talán különös, de a Windows Phone 8.x+ az amelyre jelenleg nem készül víruskereső, mivel rendszerszinten védett. Persze sem ez, sem más rendszerek esetében egy jó minőségű védelem nem jelenti azt, hogy az óvatosság, az odafigyelés szükségtelen lenne.

A fenyegetettség sok összetevőtől függ: a használt operációs rendszer, illetve annak verziója, a telepített egyéb alkalmazások és az, hogy ezek mennyire naprakészek, a böngészési és az e-mail használati szokásaink. Itt elsősorban arra gondolok, hogy milyen oldalakat látogatunk, minden regisztrációkor ugyanazt az e-mail címet használjuk-e, megnyitunk-e gondolkodás nélkül egy levélmellékletet, válaszolunk-e egyértelműen spamnek látszó levélre, ha azon van leiratkozási lehetőség? A védelemnek pedig a fenyegetettséghez kell igazodnia. Hiba lenne a veszélyeket pusztán a vírusokkal azonosítani. Íme egy lista a teljesség igénye nélkül azokról a fenyegetésekről, amik elsősorban a használt eszközöket és az azon található adatokat veszélyeztetik:

• Vírusok, férgek, trójai programok, zsaroló vírusok.
• Kéretlenül települő alkalmazások.
• Adathalász e-mailek, weboldalak.
• Kártékony alkalmazások.
• Fertőzött webhelyekről károkozó letöltése.
• Adatlopás, illetve személyiség lopás.

A folyamatosan működő végpontvédelem kikapcsolása, különösen olyan esetben, ha egy programot azért nem tudunk telepíteni, vagy egy weboldalt felkeresni, mert azt fertőzött (veszélyes) volta miatt a védelem megakadályozza, súlyos felelőtlenség! Egy fertőzött, feltört rendszer nem csak annak használóját fenyegeti, sok esetben a(z otthoni) hálózat többi gépét, vagy a hálózatra kötött tárolóeszközt (NAS), de akár az okos TV-készüléket is érheti baj. Megelőzni pedig mindig jobb, mint a következményeket felszámolni.

Tartalomszűrés, felügyelet

Különálló alkalmazásként, vagy a végpontvédelem részeként lehetőség van a gyerekek által elérhető tartalom szűrésére. Az iskolákban a szűrőprogramok használata kötelező. Az ilyen szoftverekkel egyrészt monitorozható az eszközhasználat, másrészt beállíthatók olyan paraméterek, amelyek segítségével kiszűrhető a gyerkőc életkorának nem megfelelő, vagy más szempontból károsnak ítélt tartalomtípus. A működés elsősorban az oldalak tartalmi besorolását használja, illetve listákkal, kulcsszógyűjteményekkel operál. A szűrés természetesen soha nem lehet tökéletes, de a legfontosabb az ártalomcsökkentés.

Sajnos, olyan összeállításra, ahol vegyesen működnek ablakos, almás, zöldrobotos, netán pingvines eszközök, nem igen van jó megoldás, ott bizony több forrásból kell összeválogatni a szükséges programokat.

A gyermekekre leselkedő veszélyek internet használat során (az EU Kids Online II. kutatás nyomán):

A tartalomszűrés elsősorban az első oszlop, a tartalmi jellegű kockázatok mérséklésére alkalmas. A másik két kockázatcsoport kezelésére leginkább a gyerekek online tevékenységének figyelemmel kísérése, valamint az oktatás és a támogatás a leginkább megfelelő. 

A tevékenység figyelemmel kísérésére több megoldás is van. Egy külön cikksorozatban három megoldást is ismertetek, a Windows Családbiztonságot, az ESET Parental Control for Androidot és a Norton Family PC-s és mobilos verzióját. Természetesen ezeken kívül más megoldások is elérhetők és használhatók.

Levelezés, alkalmazásfiókok

A levelezés az internetes tevékenység egyik fontos összetevője. A szolgáltatás nyújtásában és a felhasznált eszközökben nagy a változatosság. A levelező szolgáltatás lehet ingyenes, vagy fizetős, nyújthatja független szolgáltató, vagy lehet az internet szolgáltatáshoz kapcsolódó, a használata történhet webböngészőből, vagy külön program segítségével.

Az internet szolgáltatóhoz kapcsolódó e-mail cím és fiók legnagyobb hátránya, hogy szolgáltatóváltáskor a cím elvész és ez problémát jelent azoknál a regisztrációknál, amelyekhez ezt a címet használtuk. Azokban az esetekben, ahol az e-mail cím a felhasználónév és annak megváltoztatása nem engedélyezett, csak az újra regisztrálás segíthet.

Jó megoldás lehet egy saját domain név és az ahhoz kapcsolódó levelezési és esetleg webtárhely szolgáltatás. Nem ingyenes, de előnye, hogy amíg fizetjük a díjakat a domain a miénk. Válthatunk szolgáltatót és a domaint vihetjük magunkkal.

A különféle ingyenes szolgáltatókból rengeteg van, a választás sokféle szempont figyelembevételével történhet. Különféle célokra érdemes akár több szolgáltatónál, több e-mail fiókot fenntartani, és nem mindenütt a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. (.com, .net) formát célszerű használni. Az e-mail cím is információforrás. Érdemes más e-mail fiókot használni a hivatalos regisztrációkhoz, mást a különféle szolgáltatásokhoz, hírlevelekhez, esetleg megint mást az egyszeri alkalmakkor (pl. nyereményjáték) történő feliratkozáshoz.

Az alkalmazásokhoz, weboldalakhoz fiókokat kell létrehoznunk. Érdemes más-más felhasználónevet és jelszót használni a különböző alkalmazásoknál és weboldalaknál. A jó jelszó legalább 8-10 karakter (az igazán jó több, mint 14 karakter), amennyiben van rá lehetőség, tartalmaz kis- és nagybetűt, számot, írásjelet, esetleg speciális karaktert. Ezek egy részét a regisztrációkor kötelezően elő is írják némely helyen. Ha sok jelszót kell használnunk, célszerű egy jelszószéf alkalmazásra bízni a megjegyzésüket. Egyáltalán nem jó ötlet egy füzetben vezetni a felhasználónév/jelszó párosokat. Ami még ennél is rosszabb gondolat, ha mindenhol ugyanazokat a neveket és jelszavakat használjuk. Ha ugyanis valamelyik helyről kikerül az információ, akkor egy kiberbűnöző jó eséllyel szinte minden alkalmazás- és levelezési fiókhoz hozzáfér.

Forrás: internethotline.hu | EU Kids Online II A magyarországi kutatás eredményei
_ithaka research & consulting | EU Kids Online II.

Ha tetszett az írás, oszd meg barátaiddal, kövesd a Gyerek.Net.Info Facebook oldalát! Csatlakozz az Internetes biztonság - gyerekeknek, felnőtteknek csoporthoz! Véleményedet, kérdéseidet megírhatod a Facebookon, vagy regisztrációt és bejelentkezést követően itt a weboldalon.